Áramfogyasztás csökkentése a munkahelyen – munkavédelmi szempontok

Amikor az energiatakarékosság már nem csak rezsikérdés

Van az a helyzet, amikor egy munkahelyen hirtelen mindenki az áramfogyasztásról kezd beszélni.

Mennyi klíma megy? Kell-e most minden világítás? Lehet-e későbbre tenni egy energiaigényes munkafolyamatot? Mi az, amit le lehet kapcsolni, és mi az, amihez nem szabad hozzányúlni?

A tartós hőség és szárazság idén nagyon látványosan megmutatta, hogy az energiaellátás nem magától értetődő háttérfeltétel. A Duna alacsony vízállása a Paksi Atomerőmű működésére is hatással volt: az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. július végén arról tájékoztatott, hogy a tartós szárazság és kánikula miatt a Duna vízhozama drasztikusan lecsökkent, ezért a környezetvédelmi előírások betartása érdekében több alkalommal is teljesítménycsökkentésre volt szükség.

A MAVIR közben arra kérte a fogyasztókat, különösen a nagy energiaigényű ipari felhasználókat, hogy 17 és 22 óra között csökkentsék terhelésüket a szükséges minimumra, és mellőzzék a nélkülözhető elektromos berendezések használatát.

Ez elsőre energetikai kérdésnek tűnik.

Munkahelyi szinten viszont gyorsan munkaszervezési és munkavédelmi kérdéssé is válik.

Az áramfogyasztás csökkentése önmagában felelős döntés, de nem mindegy, hogyan történik.

Nem mindegy, hogy mit kapcsolunk le.
Nem mindegy, mikor kapcsoljuk le.
Nem mindegy, ki dönt róla, és nem mindegy, hogy a lekapcsolás milyen hatással van a munkavégzés biztonságára.

A legnagyobb tévhit: „kapcsoljunk le mindent, ami nem létszükség”

Ez a mondat válsághelyzetben logikusnak tűnik, csakhogy munkavédelmi szempontból nem minden fogyasztó egyforma.

Más jelentősége van egy dekorvilágításnak, egy üres tárgyaló klímájának vagy egy technológiához szükséges eszköznek, mint például:

• egy technológiai elszívásnak,
• egy munkahelyi világításnak,
• egy szellőztető rendszernek,
• egy hűtött tárolónak,
• egy veszélyjelző vagy riasztó rendszernek,
• egy beléptető- vagy kapurendszernek,
• egy gépvezérlésnek,
• vagy egy olyan berendezésnek, amelynek leállítása után szabályos újraindítási folyamat szükséges.

Az energiatakarékosság tehát nem lehet kapkodás.

Nem az a jó kérdés, hogy „mit lehet gyorsan lekapcsolni”, hanem az, hogy mit lehet biztonságosan lekapcsolni anélkül, hogy új kockázatot hoznánk létre.

Hogyan lesz munkavédelmi kérdés az áramfogyasztás csökkentése?

A munkavédelem egyik alapja, hogy a munkáltatónak a munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit úgy kell kialakítania, hogy az ne veszélyeztesse a munkavállalók egészségét és biztonságát. A munkáltatónak kockázatértékeléssel kell rendelkeznie, és értékelnie kell többek között a munkahelyek kialakításából, a munkaeszközökből, a munkavállalókat érő terhelésekből eredő kockázatokat.

Egy ideiglenes energiahasználati döntés pedig pontosan ezeket érintheti.

Ha kevesebb a világítás, változik a közlekedés biztonsága.
Ha kevesebb a szellőzés, változhat a levegőminőség.
Ha leáll a klíma, nőhet a hőterhelés.
Ha leáll egy technológiai rendszer, újraindításkor gépbiztonsági kockázat keletkezhet.
Ha nem működik egy kapu, beléptető vagy kommunikációs rendszer, vészhelyzetben lassabb lehet a reagálás.

Vagyis az áramfogyasztás csökkentése nem csak üzemeltetési vagy gazdasági döntés, a munkavégzés feltételeit is megváltoztathatja.

Mit nem szabad átgondolatlanul lekapcsolni?

Munkahelyi világítás
A világítás csökkentése kézenfekvő lépésnek tűnhet, de könnyen veszélyes lehet, különösen ott, ahol:

• gyalogos és járműforgalom van,
• targoncák közlekednek,
• lépcsők, szintkülönbségek, rámpák vannak,
• gépek mellett dolgoznak,
• kézi anyagmozgatás történik,
• veszélyes anyagokat kezelnek,
• vagy éjszakai, esti munkavégzés van.

A rosszabb megvilágítás nem csak kényelmetlen, növelheti a botlás, elcsúszás, ütközés, kézsérülés vagy hibás munkavégzés esélyét.

Szellőzés és elszívás
Egy szellőztető vagy elszívó rendszer nem mindig látványos, de nagyon fontos biztonsági funkciót tölthet be.

Ha egy helyiségben vegyi anyag, por, füst, gőz, hőterhelés vagy rossz levegőminőség lehet jelen, akkor az elszívás vagy szellőzés csökkentése nem egyszerű energiamegtakarítási döntés. Ilyenkor először azt kell mérlegelni:

• milyen anyagokkal dolgoznak az adott területen?
• keletkezik-e por, gőz, füst vagy hő?
• van-e mérési vagy határérték-követelmény?
• lehet-e a munkát szellőzés nélkül biztonságosan folytatni?
• kell-e ideiglenesen szüneteltetni az adott tevékenységet?

Klíma és hűtés

Hőségben a klímahasználat csökkentése érthető cél lehet, de itt is óvatosan kell dönteni.

Nem ugyanaz egy üres iroda túlhűtése, mint egy olyan munkaterület hűtése, ahol a dolgozók fizikai munkát végeznek, védőeszközt viselnek, vagy eleve magas hőterhelésnek vannak kitéve.

Ha a klímát lekapcsolják vagy magasabb hőmérsékletre állítják, figyelni kell arra, hogy:

• nő-e a munkavállalók hőterhelése,
• szükséges-e több pihenőidő,
• elegendő-e a védőital,
• módosítani kell-e a munkaritmust,
• van-e hűvösebb pihenőhely,
• romlik-e a koncentráció vagy a munkavégzés biztonsága.

A klíma nem mindenhol luxus. Bizonyos helyzetekben a biztonságos munkafeltételek része.

Technológiai hűtés és tárolás
Egy hűtés leállítása nemcsak komfortkérdés lehet. Érinthet:

• alapanyagokat,
• késztermékeket,
• vegyi anyagokat,
• gyógyszereket,
• élelmiszert,
• akkumulátorokat,
• technológiai folyamatokat,
• szervereket,
• mérőeszközöket.

Ha egy ilyen rendszer kiesik vagy leáll, annak nemcsak minőségbiztosítási, hanem munkavédelmi következménye is lehet. 

Például romló anyag, instabil technológiai állapot, fokozott tűzkockázat vagy nem biztonságos újraindítás.

Gépvezérlés, biztonsági rendszerek, újraindítás
A gépek leállítása önmagában sem mindig egyszerű.

Vannak berendezések, amelyeknél a leállításnak és újraindításnak pontos sorrendje van. Ha ez kapkodva történik, hibás állapot, váratlan indulás, beszorulás, nyomás alatt maradó rendszer vagy egyéb veszélyhelyzet alakulhat ki.

Ezért fontos, hogy az energiafogyasztás csökkentése ne azt jelentse, hogy valaki „csak lecsapja” a gépet. Legyen egyértelmű:

• ki jogosult leállítani,
• milyen sorrendben történik a leállítás,
• kell-e leválasztás vagy kizárás,
• hogyan történik az újraindítás,
• ki ellenőrzi az újraindítás előtti állapotot,
• hogyan kommunikálják ezt a dolgozóknak.

Vészhelyzeti és biztonsági rendszerek
Vannak rendszerek, amelyeket nem szabad általános takarékossági logika alapján kezelni. Ilyenek lehetnek például:

• vészvilágítás,
• tűzjelző rendszer,
• riasztórendszer,
• beléptető rendszer,
• vészhívás,
• kommunikációs rendszer,
• kamerarendszer,
• automata kapu vagy ajtó,
• szivattyú,
• biztonsági szellőzés.

Ezeknél nem az a kérdés, hogy fogyasztanak-e áramot, hanem az, hogy milyen szerepük van egy rendellenes vagy vészhelyzeti esemény kezelésében.

Hogyan lehet felelősen csökkenteni a fogyasztást?

A fogyasztáscsökkentés akkor működik jól, ha nem hirtelen ötletből, hanem előre átgondolt döntések alapján történik.

Külön kell választani a nélkülözhető és a biztonsági szempontból fontos fogyasztókat
Nem minden elektromos berendezés azonos jelentőségű.

Érdemes listát készíteni arról, hogy mi kapcsolható le biztonságosan, mi csak feltételesen, és mi az, ami nem kapcsolható le, mert a munkavégzés vagy a vészhelyzeti működés része.

Meg kell határozni a döntési jogosultságot
Ne az történjen, hogy minden műszakban más dönt arról, mi legyen lekapcsolva. Legyen egyértelmű, hogy:

• ki dönt a fogyasztáscsökkentésről,
• ki engedélyezi egy terület leállítását,
• ki kommunikálja a változást,
• ki ellenőrzi, hogy a munkavégzés továbbra is biztonságos-e.

A munkafolyamatokat is lehet időzíteni
Nem minden energiaigényes tevékenységet kell ugyanabban az időszakban végezni.

Ha megoldható, bizonyos munkák átszervezhetők:

• korábbi időszakra,
• kisebb terhelésű idősávra,
• másik műszakra,
• vagy olyan időpontra, amikor kevesebb egyéb fogyasztó működik.

Ez különösen fontos lehet akkor, ha országos szinten is kérik az esti csúcsidőszak terhelésének mérséklését.

Figyelni kell a munkavállalói terhelésre
Ha energiamegtakarítás miatt csökken a klíma, módosul a világítás, változik a munkaritmus vagy leáll egy segédberendezés, az a dolgozók terhelését is megváltoztathatja.

Ilyenkor nem elég műszaki oldalról nézni a helyzetet, azt is figyelni kell, hogyan hat a döntés az emberekre:

• fáradtabbak-e,
• lassabban reagálnak-e,
• gyakrabban hibáznak-e,
• nehezebben viselik-e a hőterhelést,
• biztonságosan tudják-e tovább végezni a feladatot.

Legyen újraindítási terv
A leállítás csak az egyik fele a történetnek. A másik fele az újraindítás.

Sok baleseti kockázat nem a leállítás pillanatában, hanem az újraindításkor jelenik meg. Amikor valaki azt hiszi, már minden rendben van. Amikor egy gép váratlanul mozdul. Amikor egy területen még dolgozik valaki. Amikor nem ellenőrizték, hogy a rendszer biztonságos állapotban van-e.

Ezért fontos, hogy ne csak az legyen rögzítve, mit kapcsolunk le, hanem az is, hogyan indítjuk újra.

Tipikus hibák energiafogyasztás-csökkentés idején

Minden fogyasztót egyformán kezelnek
A legnagyobb hiba, ha csak azt nézzük, mi mennyi áramot fogyaszt, és nem azt, milyen biztonsági szerepe van.

Nincs egyeztetés az üzemeltetés, a munkavédelem és a területvezetők között
Az üzemeltetés látja a fogyasztást, a területvezető látja a munkát, a munkavédelem pedig a kockázatokat. Ha ezek külön döntenek, könnyen kimaradhat valami fontos.

A dolgozók nem kapnak egyértelmű tájékoztatást
Ha a munkavállalók nem tudják, mi változott, mit használhatnak, mit nem, és kinek kell szólniuk rendellenesség esetén, akkor a fogyasztáscsökkentés bizonytalanságot okozhat.

Elmarad az ellenőrzés
A lekapcsolás után meg kell nézni, hogy a munkaterület továbbra is biztonságos-e.

• Elég a fény?
• Elég a levegő?
• Nem nőtt meg túlzottan a hőterhelés?
• Működnek a vészhelyzeti rendszerek?
• Biztonságosan közlekednek a dolgozók?
• Rendben van az újraindítás feltétele?

Csak az irodára gondolnak
Sokszor az energiatakarékossági intézkedések az irodai működésből indulnak ki: klíma, világítás, monitorok, konyhai eszközök.

De ipari, raktári, építési vagy telephelyi környezetben az áramfogyasztás csökkentése egészen más kockázatokat is érinthet.

Mit érdemes gyorsan átnézni egy munkahelyen?

Nem kell mindent túlbonyolítani, de egy egyszerű lista sokat segíthet.
Érdemes végiggondolni:

• mely fogyasztók kapcsolhatók le biztonságosan;
• mely fogyasztók csak feltétellel kapcsolhatók le;
• mely fogyasztók nem kapcsolhatók le munkavédelmi vagy biztonsági okból;
• van-e elég világítás a közlekedési útvonalakon;
• működik-e a szükséges szellőzés vagy elszívás;
• a klímahasználat csökkentése nem okoz-e túlzott hőterhelést;
• a hűtött anyagok, technológiák, szerverek védettek-e;
• a gépek leállítása és újraindítása szabályozott-e;
• a dolgozók tudják-e, mi változott;
• van-e kijelölt felelős;
• van-e ellenőrzés a lekapcsolás után;
• van-e terv rendkívüli áramkimaradás esetére.

Ez nemcsak a mostani helyzet miatt hasznos, hanem azért is, mert egy ilyen átgondolás később is segít: áramszünet, feszültségingadozás, technológiai leállás vagy rendkívüli időjárási helyzet esetén.

GYIK

Le lehet-e kapcsolni a klímát energiafogyasztás-csökkentés miatt?
Bizonyos helyzetekben igen, de nem automatikusan. Meg kell vizsgálni, hogy a klíma leállítása vagy korlátozása nem okoz-e túlzott hőterhelést a munkavállalóknak, különösen fizikai munka, zárt tér, védőeszköz-használat vagy meleg technológia mellett. Ilyenkor szükség lehet munkaszervezési intézkedésekre, pihenőidőre, védőitalra vagy hűvösebb pihenőhely biztosítására.

Milyen berendezéseket nem szabad átgondolatlanul lekapcsolni?
Nem szabad általános takarékossági logika alapján kezelni a biztonsági, vészhelyzeti, technológiai vagy munkavédelmi szerepet betöltő rendszereket. Ilyen lehet például a vészvilágítás, tűzjelző, szellőzés, elszívás, technológiai hűtés, gépvezérlés, beléptető rendszer vagy olyan berendezés, amelynek leállítása és újraindítása külön eljárást igényel.

Mi a legfontosabb munkavédelmi szempont fogyasztáscsökkentés idején?
Az, hogy a fogyasztáscsökkentés ne hozzon létre új, nagyobb kockázatot. A döntés előtt át kell gondolni, hogyan hat a lekapcsolás a világításra, szellőzésre, hőterhelésre, gépbiztonságra, közlekedésre, kommunikációra és vészhelyzeti működésre.

Összegezve

Az áramfogyasztás csökkentése jelen helyzetben felelős és szolidáris döntés, de munkahelyi környezetben nem lehet kizárólag fogyasztási adatok alapján dönteni.

Amit lekapcsolunk, az nemcsak kevesebb áramot jelenthet. Jelenthet kevesebb fényt, rosszabb levegőt, nagyobb hőterhelést, bizonytalanabb közlekedést, leálló technológiát vagy kockázatosabb újraindítást is.

A jó energiahasználati döntés ezért nem kapkodás, hanem átgondolt munkaszervezés.

A HSE Vision ebben nyújt gyakorlati segítséget. Segítünk a munkahelyeknek átgondolni, hogy egy ideiglenes energiafogyasztás-csökkentés vagy áramellátási zavar milyen munkavédelmi kockázatokat okozhat az adott munkakörnyezetben.

A fogyasztáscsökkentés ne csak jó szándékú döntés legyen, hanem biztonságosan működő munkahelyi megoldás is.

- Balázs