Azbesztbontás és azbesztmentesítés – mikor kell hatósági engedély?

Az azbeszt egy természetes ásványi eredetű anyag, amelyet korábban széles körben alkalmaztak az építőiparban hőszigetelésre, tetőfedésre vagy különböző ipari berendezések szigetelésére. A probléma az, hogy az anyag szerkezete mikroszkopikus rostokból áll, amelyek a levegőbe kerülve belélegezhetők és súlyos egészségkárosodást okozhatnak.

Az azbesztrostok a tüdőben lerakódva akár 10–40 év lappangási idő után okozhatnak betegségeket, például azbesztózist, mesotheliomát vagy tüdődaganatot.

Éppen ezért az azbeszttel kapcsolatos munkavégzés Magyarországon szigorúan szabályozott, különösen az azbesztbontási és azbesztmentesítési tevékenységek esetében.

Engedélyköteles azbesztbontás

A munkavédelmi szabályozás szerint annak a munkáltatónak, aki azbesztbontási vagy azbesztmentesítési tevékenységet kíván végezni, a munkavégzés megkezdése előtt engedélyt kell kérnie a munkavédelmi hatóságtól.

A kérelmet legalább 30 nappal a munkakezdés előtt, elektronikus úton kell benyújtani a munkavégzés helye szerint illetékes hatósághoz. Az engedélyezési eljárás ügyintézési határideje szintén 30 nap, ezért az ilyen munkák előkészítése során a hatósági időigényt is figyelembe kell venni.

Fontos, hogy ez az engedély nem helyettesíti más jogszabályokban előírt kötelezettségeket, például az építési vagy bontási engedélyeket.

Mit kell tartalmaznia az engedélykérelemnek?

Az azbesztbontási tevékenység engedélyezése részletes dokumentációhoz kötött. A kérelemnek többek között tartalmaznia kell:

• a tevékenységet végző munkáltató adatait,

• a megrendelő és az érintett ingatlan tulajdonosának adatait,

• a munkavégzés pontos helyét és időtartamát,

• az azbeszt típusát és becsült mennyiségét,

• az alkalmazott bontási vagy mentesítési technológiát,

• a munkavállalók létszámát,

• a munkavállalók egészségügyi alkalmassági vizsgálatának adatait,

• az alkalmazott védőintézkedések és egyéni védőeszközök leírását.​​

A dokumentációhoz további mellékleteket is csatolni kell, például:​​

• veszélyes hulladék szállítására jogosult vállalkozás nyilatkozatát,

• a hulladék ártalmatlanítását végző kezelő befogadó nyilatkozatát,

• a munkavállalók oktatásának igazolását,

• a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatóval kötött szerződést,

• valamint a tevékenységet irányító szakember képesítését igazoló dokumentumokat.

A munkáltató további kötelezettségei

Az azbeszttel kapcsolatos munkavégzés során a munkáltató köteles biztosítani, hogy a munkavállalók expozíciója a lehető legalacsonyabb legyen, és ne haladja meg az előírt határértéket. A szabályozás szerint a munkahelyi levegőben az azbeszt koncentrációja 8 órás átlagban nem haladhatja meg a 0,01 rost/cm³ értéket.

A munkáltató köteles:

• kockázatértékelést készíteni az azbesztexpozícióról,

• munkatervet készíteni a bontási vagy mentesítési tevékenységre,

• biztosítani a megfelelő egyéni védőeszközöket,

• gondoskodni a munkavállalók oktatásáról,

• valamint megszervezni az orvosi alkalmassági vizsgálatokat.

A munkaterületet el kell határolni, figyelmeztető jelzésekkel kell ellátni, és biztosítani kell a dekontaminációs lehetőségeket is.

Kivételes esetek

Bizonyos esetekben nem szükséges az előzetes engedélyezési eljárás. Ilyen lehet például:

• rövid ideig tartó karbantartási munka,

• nem sérült azbeszttartalmú anyag roncsolásmentes eltávolítása,

• jó állapotú azbeszttartalmú anyagok burkolása vagy betokozása,

• vagy azbeszttartalom vizsgálatához végzett mintavétel.

Ezekben az esetekben azonban továbbra is kötelező a kockázatértékelés és a munkavállalók megfelelő védelme.

Összefoglalás

Az azbesztbontás és azbesztmentesítés olyan tevékenység, amely komoly egészségügyi kockázatot hordoz. Emiatt a jogszabály részletes előírásokat tartalmaz a munkáltatók számára, és a legtöbb esetben előzetes munkavédelmi hatósági engedélyhez köti a tevékenységet.

A megfelelő előkészítés, a szakmai technológia és a munkavállalók védelme nemcsak jogszabályi kötelezettség, hanem a hosszú távú egészségvédelem alapfeltétele is.

- Niki