Zaj a munkahelyen: mikor kötelező mérni és mit kell tennie a munkáltatónak?

A munkahelyi zaj az egyik leggyakoribb, mégis alulértékelt munkavédelmi kockázat. Nem okoz azonnali sérülést, nem látványos veszélyforrás, mégis hosszú távon maradandó halláskárosodást és egyéb egészségügyi problémákat eredményezhet. A jogszabályi háttér egyértelmű: a 66/2005. (XII.22.) EüM rendelet meghatározza a munkavállalókat érő zajexpozíció minimális egészségi és biztonsági követelményeit. A kérdés tehát nem az, hogy „hangos-e” a munkahely, hanem az, hogy fennáll-e zajkockázat.

Mikor alkalmazandó a rendelet?

A szabályozás minden olyan szervezett munkavégzésre kiterjed, ahol a munkavállaló ténylegesen vagy vélhetően zajból eredő kockázatnak van kitéve.  Ez tipikusan gépi megmunkálás, építőipari tevékenység, gyártási folyamatok vagy impulzusos zajjal járó munkák esetén merül fel. A munkáltató köteles a kockázatértékelés során meghatározni a munkavállalókat érő zajterhelést. Ez történhet becsléssel, de amennyiben a zajszint feltételezhetően eléri a beavatkozási határértékeket, mérés szükséges.

Mikor kötelező zajmérés?

Zajmérést kell végezni többek között új munkahely létesítésekor, új gép üzembe helyezésekor, technológiaváltás esetén, munkakör kialakításakor vagy bármilyen olyan átalakításnál, amely a zajexpozíció mértékét befolyásolhatja. 

A mérést kizárólag megfelelő jogosultsággal rendelkező szakértő vagy akkreditált laboratórium végezheti. Hatósági intézkedés alapja csak akkreditált labor által kiállított jegyzőkönyv lehet.

A három kulcsérték, amit ismerni kell:

A napi zajexpozíció (LEX,8h) vonatkozásában három érték bír jelentőséggel:

• 80 dB(A) az alsó beavatkozási határérték,
• 85 dB(A) a felső beavatkozási határérték,
• 87 dB(A) a zajexpozíciós határérték.

• 80 dB felett hallásvédő eszközt kell biztosítani.
• 85 dB felett annak viselése kötelező.
• 87 dB felett a tényleges zajexpozíció nem haladhatja meg a határértéket, a hallásvédő csillapításának figyelembevételével.

Amennyiben a felső beavatkozási határérték túllépésre kerül, a munkáltatónak intézkedési tervet kell készítenie a zajcsökkentés érdekében.

Mit jelent a forrásnál történő csökkentés?

A jogszabály szerint a zajkockázatot elsődlegesen a zajforrásnál kell mérsékelni. Ez jelentheti alacsonyabb zajkibocsátású munkaeszköz kiválasztását, hangszigetelést, burkolat alkalmazását, rezgéscsillapítást, rendszeres karbantartást vagy a munkaszervezés módosítását. Az egyéni hallásvédő eszköz nem elsődleges megoldás, hanem a műszaki és szervezési intézkedések kiegészítő eleme.

Egészségügyi kötelezettségek

A zajexpozíciónak kitett munkavállalók esetében rendszeres hallásvizsgálat szükséges. Ha halláskárosodás igazolódik, a munkáltatónak felül kell vizsgálnia a kockázatértékelést, ellenőriznie kell a bevezetett intézkedéseket, és szükség esetén módosítania kell a munkavállaló munkakörét.

Összefoglalás

A munkahelyi zaj nem kényelmi kérdés, hanem jogszabályi megfelelés és munkáltatói felelősség. A zajmérés, a kockázatértékelés és a megfelelő műszaki, szervezési intézkedések a halláskárosodás megelőzését szolgálják. A zajvédelem nem a hallásvédő kiosztásával kezdődik, hanem a kockázat felismerésével és tudatos kezelésével. Ha nem biztos benne, hogy vállalkozásánál szükséges-e zajmérés vagy megfelelő-e a zajkockázat-kezelés, keressen bizalommal. A HSE Vision segít a jogszabályi megfelelésben és a gyakorlati megvalósításban.

- Niki